Ugrás a tartalomhoz

Sziki útifű

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sziki útifű
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Plantagineae
Nemzetség: Útifű (Plantago)
Alnemzetség: Plantago subg. Plantago
Faj: P. maritima
Tudományos név
Plantago maritima
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sziki útifű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki útifű témájú médiaállományokat és Sziki útifű témájú kategóriát.

A sziki útifű (Plantago maritima) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az útifűfélék (Plantaginaceae) családjába tartozó faj.

Alfajai

[szerkesztés]

Négy alfaja ismert.

  • Plantago maritima subsp. maritima: Európa, Ázsia, Északnyugat-Afrika.
  • Plantago maritima subsp. borealis (Lange) A. Blytt and O. Dahl. Arktikus élőhelyek
  • Plantago maritima subsp. juncoides (Lam.) Hultén. Észak- és Dél-Amerika
  • Plantago maritima subsp. serpentina (All.) Arcang. Közép-Európa hegyvidékei

Előfordulása

[szerkesztés]

A kontinentális sziknövényzet gyakori faja, Magyarországon is leginkább szikes élőhelyeken találkozhatunk vele.

Megjelenése

[szerkesztés]

A sziki útifű alacsony termetű, évelő növény. Vékony, ár vagy keskeny lándzsa alakú, ép szélű levelei tőlevélrózsát alkotnak, ereik párhuzamosak, kiemelkedőek. Virágkocsányai csúcsán füzérben nyílnak a sárga színű, kicsi virágok. A porzószálak hosszan kinyúlnak.

Életmódja

[szerkesztés]

Halofita növény, a szikes élőhelyek száraz, magas sótartalmú talajaira jellemző, különleges és igen mostoha körülményekhez is jól alkalmazkodik. Július-augusztusban virágzik.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]